A nagy vízözö idején, amikor a négy égtáj felől felől négy szent teknősbéka zúdított esőt a földre, s a vizek egyre csak áradtak, elpusztultak a törzsek; A Föld összes nemzetei. AZ áradó víz elől menekülve a prérin-ahol a szent kőbánya van-gyűltek egybe az emberek, s minél jobban duzzadt az ár, ők annál szorosabban egymáshoz simultak, mígnem falként összepréselődve valamennyien elpusztultak. Csupán egyetlen szűz leánynak kegyelmeztek meg az ártó démonok. Csak neki sikerült megkapaszkodnia egy hatalmas sas, a Mennydörgés Madár lábába, s a sas felszállt vele egy szikla csúcsára. A sastól később ikrei születtek, s ma az ikrek utódai népesítik be a földet.