Hohokamok:

A hohokam n�p(pima sz�, jelent�se: elt�ntek) a Gila foly�hoz k�zeli sivatagban �lt kb. Kr. e. 500-t�l Kr. u. 1500-ig. Fejlett �nt�z�rendszert �p�tettek ki, ker�lt�k a h�bor�skod�st, kukoric�t, babot, gyapotot, t�k�t, doh�nyot termeltek, v�rosokat emeltek �s tehets�ges m�v�szek voltak. Szellemes, kagyl�h�jb�l metszett �kszereket �s sz�p agyaged�nyeket k�sz�tettek. A papg�k �s pim�k el�dei, a hohokamok egy nagy k�z�p-amerikai kult�ra, tal�na maj�k egyik oldalhajt�sa lehettek. Korai agyaged�nyeik az �si mexik�i form�kra eml�keztetnek. A Kr. ut�ni 400-as �vek k�r�l kezdtek szemet gy�ny�rk�dtet�, k�tsz�n�, nyers alapon v�r�s, egyszer� vonalmint�kkal d�sz�tett ed�nyeket k�sz�teni. K�s�bb bonyolultabb mint�k jelentek meg, k�zt�k az �llat- �s ember�br�zol�sok, s�t, isteneik �br�zol�sai is. A hohokamok elhamvassztott�k halottaikat, olykor a hamvakat ilyen, hagyom�nyos form�j� urn�kba temett�k el.