A legut�bbi id�kig �r�s n�lk�li bennsz�l�tt nyelvek tanulm�nyoz�sa nagym�rt�kben azokon a gyakran igencsak rendszertelen feljegyz�seken m�lott, melyeket az indi�n n�pekkel kapcsolatba ker�lt n�prajztud�sok, nyelv�szek, misszion�riusok �s m�sok k�sz�tettek. Minthogy betegs�gek �s egy�b csap�sok eg�sz n�peket tizedeltek meg, t�bb nyelv �s nyelvj�r�s kihalt. A beolvad�ssal kapcsolatos nyom�s is sokakat k�sztetett anyanyelv�k felad�s�ra. Az egyh�zak �s �llami �gyn�ks�gek kez�ben l�v� bentlak�sos iskol�kban az indi�n gyerekeket gyakran megb�ntett�k, ha anyanyelv�ket haszn�lt�k. Ennek ellen�re jelent�s sz�m� nyelvet besz�lnek sokan a mai napig is: p�ld�ul a navah� nyelvet megk�zel�t�leg 100.000-en besz�lik. M�s esetekben a nyelvet csup�n egy maroknyi �reg besz�li, �gy p�ld�ul az osz�dzs mind�ssze f�l tucat embernek az els� nyelve. Viszonylag kis indi�n n�pess�ghez k�pest jelent�s nyelvi v�ltozatos�ggal tal�lkozunk. Becsl�sek szerint mintegy 300 k�l�n�ll� indi�n nyelv van, melyeket tov�bbi, megk�zel�t�leg 2000 nyelvj�r�sra lehet tagolni. A nyelvek legkevesebb 57 nyelvcsal�dba tartoznak. Ilyen nyelvcsal�d p�ld�ul az atapaszk, az irok�z, a maszkagi, a szelis �s a szi�. Egyed�l Kaliforni�ban 20 nyelvcsal�d tal�lhat�, �gy nyelvileg megosztottabb, mint eg�sz Eur�pa. A Szikl�s-hegys�gt�l nyugatra tov�bbi 17 nyelvcsal�d bukkan fel, �s a marad�k 20 �tfedi az �szak-amerikai kontinens t�bbi r�sz�t. A tud�sok sz�les k�rben elfogadj�k az 57 nyelvcsal�d 6 nagycsal�dba, �n. phyl�ba t�rt�n� beoszt�s�t, ezek: eszkim�-aulet, a na-dene, a nagy-algokin, a nagy-szi�, az azt�k-aulet �s a hoka. N�h�ny tud�s m�g tov�bb megy, �s egyetlen nagy csal�dot, a valamennyi bennsz�l�tt nyelv �s�nek tartott "amerindi�nt" felt�telez. Az amerindi�nt megpr�b�lt�k az �zsiai nyelvekkel kapcsolatba hozni, de az amerindi�nt a legt�bb tud�s t�lzottan hipotetikusnak tekinti ahhoz, h az ilyen pr�b�lkoz�s val�ban megb�zhat� lehessen. A nyelvek e hihetetlen sokas�ga r�szben a sok n�pf�ldrajzi elszigetelts�gb�l k�vetkezik, amely a nyelvj�r�sok k�z�tt �les elt�r�sekhez vezetett, mint p�ld�ul a csimsi�nok eset�ben, akiknek sz�mos nyelvj�r�sa nem �rti egym�st. Egy m�sik t�nyez� lehet a k�l�nb�z� id�pontokban lezajl�, �zsi�b�l kiindulva egym�sz k�vet� n�pv�ndorl�s lehet�s�ge is. M�gis a legf�bb egyed�li ok a n�pek a kontinensen  bel�l zajl� mozg�sa volt. Rokons�g nyomozhat� ki egym�st�l olyan t�volra ker�lt n�pek nyelvei k�z�tt, mint az �szaknyugati ter�leteken �l� dogribok �s az USA d�lnyugati t�jain lak� navah�k �s apacsok, akik mind atapaszk nyelveket besz�lnek. A nyelvvek nagym�rt�kben megterm�keny�tett�k egym�st. A t�rzsek egym�st�l �s a feh�rekt�l is k�lcs�n�ztek szavakat. Egyes szavak, mint p�ld�ul a szi� tipi, az indi�nok �s a feh�rek sz�t�r�t egyar�nt gyarap�tott�k. M�s indi�n kifejez�sek az �szak-amerikai angol r�sz�v� v�ltak. Az USA-ban �s Kanad�ban is gyakoriak az indi�n eredet� helynevek, mint p�ld�ul: Connecticut, Ontario, Chicago �s sok m�s tartom�ny, �llam, v�rosr�sz �s term�szeti jelens�g neve is. A nyelvi k�lcs�nz�sek a keresked�s �s egy�b kapcsolatok c�lj�ra lingua franc�k �s egy�b kever�knyelvek kialakul�s�hoz vezetett.A legh�resebb lingua franca a s�ks�gi indi�nok jelbesz�de volt. Az �szaknyugati partvid�ken az eur�pai �s csinuk szavak kevered�s�vel j�tt l�tre a kereskedelemben elterjedt "csinuk zsargon". Ma az angol a legelterjedtebb lingua franca, mely val�j�ban j� n�h�ny bennsz�l�tt nyelvet ki is szor�tott. �m sok nyelv esik �t meg�jul�son, k�zt�k m�r kihaltnak v�ltek is. P�ld�ul a gr�vantrot nem besz�lt�k eg�szen addig, m�g az egyik m�zeumb�l el� nem ker�lt n�h�ny r�gi hangfelv�tel. A gr�vantr fiatalok ma tanulj�k a nyelvet. Sok indi�n iskol�ban tant�rgyk�nt tan�tj�k nyelv�ket, �s az egyetemek tanrendj�be is felvett�k a bennsz�l�tt nyelveket. Az oklahomai egyetemen p�ld�ul 5 indi�nnyelvet oktatnak.