Farkas
g-tina 2007.05.11. 11:16
Farkas
Elforduls: Alaszkban
Testtmeg (Canis lupus): a nstnyek 18-55 kg, a hmek 20-80 kg Testhossz (Canis lupus): 1,3-1,6 m
Tpllka: fkpp emlsllatok. Szaporods: 62-75 nap vemhessg utn a nstny ltalban 1-4 klykt hoz vilgra. lettartam: tlag 13 v, fogsgban tlag 15 v
Szmos klnbz szn s mret alfaja ismert, amelyek kzl az egyik legnagyobb az alaszkai fehr farkas. Tundrn l kisebb csaldi kzssgekben, tlen esetenknt a csaldok nagyobb hordkba verdnek. Kerli az embert, csak a hbortatlan vidkeken tud meghonosodni. Jellegzetessgk az egsz vben fehr bundjuk.
Nagyvadaktl a kisemlskig minden elfogyasztanak, st nmi nvnyi eredet tpllkkal is kiegsztik trendjket. Kitartsuk s intelligencijuk rvn kivl vadszok, mg a nagymret patsok - mint a rnszarvas - sem rezheti magt biztonsgban tlk. Az emberre viszont - a kzhiedelemmel ellenttben - nem vadszik.
A farkasok jellegzetes vltskkel tartanak kapcsolatot egymssal. A farkasok kztt szigor rangsor uralkodik. A ltvnyos rangsorvitk ltalban nem jrnak sebeslssel, a vesztes fl jellegzetes behdol pza megakadlyozza az agresszi eszkalcijt. A legmagasabb rang hm ll a rangsor ln, t a legdominnsabb nstny kveti.
A szaporods a legmagasabb rang nstny eljoga, elfordulhat, hogy az alacsonyabb rang nstnyek klykeit elpuszttja. A prkapcsolat gyakran egy letre szl. A prosods utn a nstny kotorkot s, ahol megszli klykeit. A fiatalok felnevelsben mindkt szl, st a csapat ms tagjai rszt vllalnak. A vakon s sketen szletett gymoltalan klykk gyorsan nnek, 300 napos korukban mr elksrik a csaldot vadszatra.
A farkas a hzi kutya se, br volt olyan elmlet, mely szerint egyes kutyafajtk se nem a farkas, hanem a sakl. A Nobel-djas etolgus, Konrad Lorenz az egyes kutyafajtk eltr viselkedsre alapozta ezt a hipotzist, amit azonban a genetikai vizsglatok megcfoltak.
A farkas hajdan amolyan hzi vadllatnak szmtott, latinul inter canem et lupum (farkasok s kutyk kztt) mondssal jelltk az esti szrkletet, mikor a farkasok lassan eljttek, s a kutyk pedig visszavonultak a hz krnykre. Mindennaposak voltak az sszecsapsok a jszgaikat vd emberek s a farkasok kztt, de elfordult az is, hogy a farkasok gyerekeket raboltak. A farkasok irnti bizalmatlansg s babons flelem (farkasemberek) kvetkeztben a farkasokat Eurpa szerte csaknem teljesen kiirtottk, st ez az irt hadjrat az jvilgban is folytatdott. Alaszkban azonban mr elssorban bundjukrt vadsztk a fehr farkasokat.
|