Tudv�n, hogy a t�l�l�knek sz�ks�g�k lesz r�, Lozen s�rg�sen elhagyta a meszkalero apacs rezerv�tumot �s a sivatagon �t d�lnyugati ir�nyba v�gtatott, �szrev�tlen�l kelve �t az amerikai �s mexik�i �rj�ratok el�tt. V�g�l utol�rte a megtizedel�d�tt t�rzset, melyet akkor m�r a 74 �ves t�rzsf�, Nana vezetett a Sierra Madr�ban, a mexik�i Chihuahua �llam �szaknyugati r�sz�n.

Kimberly Moore Buchanan Apache Women Warriors c�m� k�nyve szerint, Lozen Nana �s maroknyi harcosokb�l �ll� csapata mellett harcolt a k�t h�napos v�res bossz�hadj�rat alatt �j-Mexik� d�lnyugati r�sz�n, 1881-ben. Miel�tt elindultak volna, Nana a k�vetkez�ket mondta: "Hab�r n� vagy, nincs derekabb harcos Victorio h�g�n�l."

Lozen Geronimo mellett is harcolt, miut�n kit�rtek a San Carlos rezerv�tumb�l 1885-ben, az apacs h�bor�k utols� hadj�rat�ban. A k�ny�rtelen�l hajszolt t�rzzsel tartva szellemi erej�t haszn�lta fel, hogy megtal�lja az ellens�get, az amerikai �s mexik�i lovass�got. Alexander B. Adams Geronimo c�m� k�nyv�ben �rja: "Mindk�t karj�t el�re ny�jtotta, im�t k�nt�lt Usszenhez, az apacsok leghatalmasabb isten�hez, �s lassan megfordult:"
Miut�n Geronimo v�gleg megadta mag�t �s az amerikaiak �rizetbe vett�k, Lozent h�bor�s fogolyk�nt a Mount Vernon er�dbe, Alabam�ba vitt�k. Sok m�s apacs harcoshoz hasonl�an tuberkul�zisban halt meg, valamikor 1887 ut�n. �lete sor�n meger�s�tette a n�k hely�t az apacs t�rzsi t�rsadalomban.