R�gen, 20-25 000 �vvvel ezel�tt a tengerb�l kiemelked� f�lds�v k�t�tte �ssze �zsi�t �s Amerik�t, amelyen gyalogszerrel is �t lehetett kelni. A vonul� �llatok nyom�t k�vtve, ezen a f�lds�von j�ttk �t az els� embercsoportok. Lassan sziv�rogtak �t, m�gnem �vsz�zadok, �vezredek alatt t�rzsek �s nemzets�gek sokas�g�t hozt�k l�tre �szak- �s D�l-Amerika nagy kiterjed�s� t�rs�gein. A tudom�ny ma m�r minden k�ts�get kiz�r�an meg�llap�totta, hogy Amerika �slak�i �zsi�b�l sz�rmaznak, s embertanilag a mongoloid fajt�hoz tartoznak. Az eddig ismert legr�gibb amerikai kult�ra k�pvisel�i-a folsomi vad�szok-a mai �j-Mexiko �s Colorado ter�let�n 10 000 �vvel ezel�tt eg�sz b�l�nycsord�kat ejtettek el, s a k�korszaki fegyvereik fejletts�g�t a Cimarron fels� foly�s�n�l, Folsomban felt�rt leletanyag bizony�ja. El�reugr� pofacsontok, durva, egyenes sz�l� fekete haj, gy�r sz�rzet, s�rg�sbarna b�r jellemzi ezt az embert�pust. De nem csak az antropol�gia, hanem sz�mtalan m�s bizony�t�k is van. Haszn�lati eszk�z�k �s a k�sz�t�s�kh�z haszn�lt anyagok, melyek k�l�n�sen �szakkelet-Szib�ria �s �szak-Amerika hal�sz� �s nom�d vad�sz� n�pein�l azonosak. Ugyan�gy munk�lj�k meg a ny�rfak�rget, hogy remekm�v� cs�nakokat �s f�z�sre alkalmas v�zhatlan ed�nyeket k�sz�tsenek bel�le. Megegyezik az �jak �s nyilak form�ja �s m�g sok minden m�s is. De m�g enn�l is nagyobb �zsia szellemi befoly�sa Amerika �si n�peire. Szib�ria �s �szak-Amerika n�pei azonos �llatokat �s n�v�nyeket tisztelnek. Itt is, Ott is s�m�nok, var�zsl�k h�vj�k seg�ts�g�l a f�ld�nt�li vil�g szellemeit, s a var�zsl�s kell�kei, a lapos, keretbe foglalt s�m�ndog is a t�rzsek �zsiai eredet�t bizony�tja.