Karl Friedrich May
Magyarul sokszor May Károly. (Hohenstein-Ernstthal, 1842. február 25. - Radebeul, 1912. március 30.) minden idők legtöbb könyvet eladó német irója, jegyzett szakértője az amerikai vadnyugatnak. Munkái között megtalálhatjuk a két nagyon népszerű német dalt, a „Vergiss mich nich”-et és az „Ave Maria” egyik változatát.
May szegény családba született, és vakon jött világra az alultápláltság miatt. Csak négy éves korára kapta vissza látását, miután megoperálták és kezelésben részesítették. Waldenburgban (Szászország) járt iskolába. Azért, hogy tanár lehessen, elkezdett írni, de kiadót keresve, sokáig kudarcot vallott. Amíg tanárkodott, számos alkalommal összeütközésbe került a törvénnyel, apróbb lopások és csalások miatt többször is börtönbe került.
Így ment ez 1875-ig, amikor is May sikeresen megállapodott írásainak kiadásáról, és egyszerre népszerű emberré vált. A legtöbb könyvében egyes szám, első személyben írt a főszereplőről, és néha szükség volt a tapasztalataira az éppen aktuálás történet megírásánál.
Észak-Amerikát csak 1908-ban láttam meg először, igaz, miután megírta az ottani könyveit, sem ment Buffalonál nyugatabbra. A westerni miliő közvetlen élményének hiányát sikerrel ellensúlyozta a kreativitás szellemes kombinációival, képzeletével, tényleges adatokat tartalmazó térképekkel, utazási beszámolókkal, útikönyvekkel, embertani és nyelvtudományi anyagokkal.
Bár óvatos volt a célközönségével, az „igaz”, nem-dogmatikus keresztény érzés és érték fontos szerepet játszott műveiben, novelláinak „jófiúi” mindig német származásúak voltak, továbbá megfeleltek a „jóakaratú vadember” romantikus ideáljának. Indiánjai általában ábrázolták a hősies küzdelmet a fehérbőrű agresszió ellen, és közülük többen hősies karakterei voltak az emberfeletti küzdelemnek. Későbbi művei erősen misztikus lélegzetvételűek, amelyekben mindig megjelenik a misztikus öreg nő, Marah Durimeh.
Amerikában írt könyveiben May bevezette Winnetou karakterét, az apacsok törzsfőnökét, és Old Shatterhandet, az író alteregóját, Winnetou fehérbőrű vértestvérét. Másik nagyon sikeres műve lett az Arábiában írt sorozat. Itt a narrátor-főszereplőt Kara Ben Nemsinek hívják. Karl, Németország szülötte, átutazik a Szaharán és a Közel-Keleten helyi barátjával és szolgájával, Hadschi Haler Omarral, miközben számos érdekes kalandba keverednek. Ezekben a könyvekben nem csak a megszokott beszélő mesél, a szerző Old Shatterhanden és Kara Ben Nemsin kívül megszólaltat számos más forrást és kevésbé jelentős személyt is.
May munkássága végtelenül sikeres volt, különösen az európai kontinensen; műveit több, mint harminc nyelvre lefordították, többek között latinra, volapükre és eszperantóra is. Világszerte több, mint 200 millió May könyvet értékesítettek. Ennek ellenére ő látszólag ismeretlen az angol nyelvű világrészeken, habár napjainkban ebben lassú változás áll be. Több novelláját megfilmesítették, a legtöbbet a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hegyei között, a vadnyugatot utánozva. Ezek a filmek néhány évvel megelőzték az 1960-as évek olasz spagetti westernjét.
Még hosszú évekkel halála után is May hírneve kiváltotta Adolf Hitler csodálatát is. Több hírességnek is a kedvence volt, például Albert Einsteinnek, Hermann Hesse-nek és Bertha von Suttnernek. Carl Zuckmayer német író még a lányát is Winnetouról nevezte el (annak ellenére, hogy Winnetou férfi volt). May könyveinek irodalmi kritikája jelentéktelen. |