Geronimo Turkey Creekn�l, a Gila-foly� mell�k�g�n�l sz�letett, a mai �j-Mexik� �llamban, mely akkor Mexik�hoz tartozott, �s melyet csal�dja a bedonkohe apacsok f�ldj�nek tartott. Maga Geronimo is bedonkohe apacs volt. Amikor feln�tt, � lett a t�rzs var�zsl�ja �s k�s�bb kiv�l� harcosa, aki gyakran harcolt a mexik�i csapatok ellen. A mexik�i katon�k 1858-ban egy felt�telezhet�en b�k�s kereskedelmi tan�cskoz�son meg�lt�k els� feles�g�t �s h�rom gyermek�t, mely�rt minden mexik�it (joggal) gy�l�lt �lete v�g�ig. A mexik�iak adt�k neki a „Geronimo” becenevet. A n�v eredete ismeretlen. N�h�nyan �gy tartj�k, hogy ez a Goyathlay n�v spanyolos�tott v�ltozata. M�sok �gy hiszik, hogy a spanyolok Szent Jeromoshoz im�dkoztak az �ket �rt t�mad�sa k�zben vagy a vele v�vott heves harcok k�zepette.

Geronimo rengeteg ellens�ggel harcolt; mind Mexik�, mind az Egyes�lt �llamok csapatai ellen �s h�ress� v�lt h�stetteir�l, amikor is sz�mos embert szabad�tott ki a fogs�gb�l. K�s�bb ez a 38 f�rfi, n� �s gyermek egy �ven kereszt�l menek�lt egy 5000 f�s amerikai csapat (akkoriban ez a hadsereg egynegyede volt) �s a mexik�i hadsereg el�l. Ez a kis csoport volt az utols� f�ggetlen indi�n harcosokb�l �ll� f� hader�, akik nem ismert�k el az Amerikai Egyes�lt �llamok korm�ny�t az amerikai Nyugaton. Az ellen�ll�s 1886. szeptember 4-�n �rt v�get, amikor Geronimo megadta mag�t az Egyes�lt �llamok hadsereg�ben szolg�l� Nelson A. Miles t�bornoknak a Skeleton-kanyonn�l, Arizon�ban

Geronim�t Fort Pickensben, Florid�ban b�rt�n�zt�k be. 1894-ben �tsz�ll�tott�k Fort Sillbe, Oklahom�ba. �reg kor�ra �nnepelt h�ress�g lett. Ki�ll�t�sokon jelent meg, ide�rtve az 1904-es vil�gki�ll�t�st St. Louisban, �s sz�mos vele kapcsolatos aj�nd�kt�rgy �s f�nyk�p kelt el, azonban soha nem engedt�k meg, hogy visszat�rhessen sz�l�f�ldj�re. R�szt vett az Egyes�lt �llamok eln�k�nek, Theodore Rooseveltnek 1905-�s avat� �nneps�g�n. T�d�gyullad�sban halt meg Fort Sillben, most is ott nyugszik a katonai temet� apacs indi�n foglyok sz�m�ra fenntartott r�sz�n.