T�rsadalmi szervezet

Az �szak-amerikai indi�nokr�l festett sztereotip k�phez a csal�d- �s csoportszervezetr�l alkotott Eur�pa-k�zpont� elgondol�sok is hozz�tartoznak. Val�j�ban ezeket gyakran a misszion�riusok �s korm�nytisztvisel�k h�zt�k az indi�n n�pre. A filmek az indi�n csal�dokat f�rfik�zpont�nak �s nukle�ris jelleg�nek mutatt�k be: a csal�d �l�n a f�rj �ll, a p�rok monog�m kapcsolatban, gyermekeikkel egy�tt k�l�n lakhelyen �lnek. A t�rzsi szervezeteket alapvet�en demokratikusnak l�tj�k, �m �l�n a f�n�k �ll, aki fel�gyeli a bels� �gyeket, �s k�zvet�t� szerepet t�lt be a t�rzs�n bel�l �s k�v�l�ll�kkal fenntartott kapcsolatokban egyar�nt.

Ez a fajta t�rsadalmi szervezet azonban messze nem volt jellemz�. A csal�dokon bel�l t�bb nemzed�k �lt egy�tt. Rendszerint a h�zass�gok sem voltak monog�mok: a legt�bb indi�n n�pcsoportban egy szem�lynek t�bb h�ztart�sa is lehetett, ha ezt gazdas�gilag megengedhette mag�nak. A nemzetis�gi kapcsolatok �ppoly fontosak voltak, mint a csal�diak, �s �gy gyakran k�pezt�k a politikai szervezet alapj�t. A csoportokat sokf�le m�don ir�ny�tott�k, az egyet�rt�sen alapul� megold�st�l kezdve eg�sz a d�lkeleti nacsizek �r�k�s�d�sre �p�l� „Napkir�lyaikhoz” hasonl�, mindenhat� f�n�k vagy napkir�ly �ltal gyakorolt „diktat�r�ig”.

A vad�sz� �s gy�jt�get� csoportok szerkezete �ltal�ban apajog� volt, vagyis a vagyon �s d�nt�shozatal legink�bb a f�rfiak kez�ben volt, a lesz�rmaz�st pedig apa �gon tartott�k sz�mon. Sok s�ks�gi, sarkvid�ki, sarkk�r alatti, fenns�ki �s kaliforniai csoportn�l a fenti �ltal�nos…