Karl Friedrich May

Magyarul sokszor May K�roly. (Hohenstein-Ernstthal, 1842. febru�r 25. - Radebeul, 1912. m�rcius 30.) minden id�k legt�bb k�nyvet elad� n�met ir�ja, jegyzett szak�rt�je az amerikai vadnyugatnak. Munk�i k�z�tt megtal�lhatjuk a k�t nagyon n�pszer� n�met dalt, a „Vergiss mich nich”-et �s az „Ave Maria” egyik v�ltozat�t.

May szeg�ny csal�dba sz�letett, �s vakon j�tt vil�gra az alult�pl�lts�g miatt. Csak n�gy �ves kor�ra kapta vissza l�t�s�t, miut�n megoper�lt�k �s kezel�sben r�szes�tett�k. Waldenburgban (Sz�szorsz�g) j�rt iskol�ba. Az�rt, hogy tan�r lehessen, elkezdett �rni, de kiad�t keresve, sok�ig kudarcot vallott. Am�g tan�rkodott, sz�mos alkalommal �ssze�tk�z�sbe ker�lt a t�rv�nnyel, apr�bb lop�sok �s csal�sok miatt t�bbsz�r is b�rt�nbe ker�lt.

�gy ment ez 1875-ig, amikor is May sikeresen meg�llapodott �r�sainak kiad�s�r�l, �s egyszerre n�pszer� emberr� v�lt. A legt�bb k�nyv�ben egyes sz�m, els� szem�lyben �rt a f�szerepl�r�l, �s n�ha sz�ks�g volt a tapasztalataira az �ppen aktu�l�s t�rt�net meg�r�s�n�l.

�szak-Amerik�t csak 1908-ban l�ttam meg el�sz�r, igaz, miut�n meg�rta az ottani k�nyveit, sem ment Buffalon�l nyugatabbra. A westerni mili� k�zvetlen �lm�ny�nek hi�ny�t sikerrel ellens�lyozta a kreativit�s szellemes kombin�ci�ival, k�pzelet�vel, t�nyleges adatokat tartalmaz� t�rk�pekkel, utaz�si besz�mol�kkal, �tik�nyvekkel, embertani �s nyelvtudom�nyi anyagokkal.

B�r �vatos volt a c�lk�z�ns�g�vel, az „igaz”, nem-dogmatikus kereszt�ny �rz�s �s �rt�k fontos szerepet j�tszott m�veiben, novell�inak „j�fi�i” mindig n�met sz�rmaz�s�ak voltak, tov�bb� megfeleltek a „j�akarat� vadember” romantikus ide�lj�nak. Indi�njai �ltal�ban �br�zolt�k a h�sies k�zdelmet a feh�rb�r� agresszi� ellen, �s k�z�l�k t�bben h�sies karakterei voltak az emberfeletti k�zdelemnek. K�s�bbi m�vei er�sen misztikus l�legzetv�tel�ek, amelyekben mindig megjelenik a misztikus �reg n�, Marah Durimeh.

Amerik�ban �rt k�nyveiben May bevezette Winnetou karakter�t, az apacsok t�rzsf�n�k�t, �s Old Shatterhandet, az �r� altereg�j�t, Winnetou feh�rb�r� v�rtestv�r�t. M�sik nagyon sikeres m�ve lett az Ar�bi�ban �rt sorozat. Itt a narr�tor-f�szerepl�t Kara Ben Nemsinek h�vj�k. Karl, N�metorsz�g sz�l�tte, �tutazik a Szahar�n �s a K�zel-Keleten helyi bar�tj�val �s szolg�j�val, Hadschi Haler Omarral, mik�zben sz�mos �rdekes kalandba keverednek. Ezekben a k�nyvekben nem csak a megszokott besz�l� mes�l, a szerz� Old Shatterhanden �s Kara Ben Nemsin k�v�l megsz�laltat sz�mos m�s forr�st �s kev�sb� jelent�s szem�lyt is.

May munk�ss�ga v�gtelen�l sikeres volt, k�l�n�sen az eur�pai kontinensen; m�veit t�bb, mint harminc nyelvre leford�tott�k, t�bbek k�z�tt latinra, volap�kre �s eszperant�ra is. Vil�gszerte t�bb, mint 200 milli� May k�nyvet �rt�kes�tettek. Ennek ellen�re � l�tsz�lag ismeretlen az angol nyelv� vil�gr�szeken, hab�r napjainkban ebben lass� v�ltoz�s �ll be. T�bb novell�j�t megfilmes�tett�k, a legt�bbet a Jugoszl�v Szocialista Sz�vets�gi K�zt�rsas�g hegyei k�z�tt, a vadnyugatot ut�nozva. Ezek a filmek n�h�ny �vvel megel�zt�k az 1960-as �vek olasz spagetti westernj�t.

M�g hossz� �vekkel hal�la ut�n is May h�rneve kiv�ltotta Adolf Hitler csod�lat�t is. T�bb h�ress�gnek is a kedvence volt, p�ld�ul Albert Einsteinnek, Hermann Hesse-nek �s Bertha von Suttnernek. Carl Zuckmayer n�met �r� m�g a l�ny�t is Winnetour�l nevezte el (annak ellen�re, hogy Winnetou f�rfi volt). May k�nyveinek irodalmi kritik�ja jelent�ktelen.