A szent kalumetek f�nyesre csiszolt k�fej�kkel, festett �s faragott, gy�ngyh�mz�ses szalagokkal d�sz�tett sz�raikkal, sz�nes tolld�szeikkel, a bel�le felsz�ll�, n�gy �gt�j fel� f�jt illatos f�stfelh�vel egyzserre jelk�pezik a term�szetet �s benne valamennyi embert. A b�kepipa a b�keeszm�ny k�l�nleges meger�s�t�se-aff�le diplomata�tlev�l. Aki magg�n�l hordja, b�ntatlanul �tl�pheti az ellens�ges hat�rokat. Ez�rt v�lhatott pipak�vek lel�helye r�r�k id�kre a b�ke f�ldj�v�. lgal�bb 400 �ve, hogy Pipestone-t, a d�l-minnesotai b�ny�t minden �vben felkeresik a s�ks�gok, hegyek �s sivatagok indi�njai. A b�nya �rz�s�vel emgb�zott dakot�k pedig minden �rkez� sz�m�ra �nnep�lyesen felt�rj�k a titkos bej�ratot, hogy a k�b�l s� b�l�nyszarvb�l k�sz�lt �si szersz�mokkal a t�rzsek k�ld�ttei annyit fejthessenek a szent k�vekb�l, amennyire sz�ks�g�k van.
 "Orvos�gos emberek", var�zsl�k, a t�rzsek emgbecs�lt �regjei voltak mindig a szent pip�k �rz�i. D�szesen h�mzett b�rtokban rejtegett�k az avatatlanok szeme el�l, s csak akkor vet�k el�, ha elhat�roz�saikat, fogadalmaikat a szent f�sttel is meg akart�k er�s�teni.
 B�r az indi�n t�rzsek maguk is sz�mtalan v�res csat�t v�vtak egym�ssal, a b�kepipa elsz�v�sa, a "kalumett�nc" elj�r�sa ut�n mindig hossz� id�re megb�k�ltek. �gy volt ez sok sz�z �ven �t, �s �gy volt ez akor is, mikor a b�l�nyj�rta pr�rin ponyv�s szekereiken felt�nt a nyugatra v�ndorl�k els� hull�ma, az arany ut�n kutat� kalandorok t�mege, az ac�lparip�k csilloooooog� s�neit lerak� munk�sok hada, s a v�delm�kre kirendelt k�kkab�tos lovass�g. A tal�lkoz�sokkor az indi�n t�rzsek f�n�kei �s var�zsl�i el�sz�r mindig a b�kepip�t ny�jtott�k a feh�r embereknek.