Anasz�zik:

Az anasz�zik(navah� sz�, jelent�se: r�giek) a mai Ariz�na �s Mexik� hat�r�nak vid�k�n �ltek. Az 1100-as �vek k�r�l hatalmas, k�s�bb puebl�nak nevezett k�- �s agyag�p�leteket emeltek, de kult�r�juk az 1200-as �vek v�ge fel� elt�nt. Az anasz�zi kult�r�ban a b�ka a v�z szimb�luma volt. az els� ilyen b�k�t a Publo Bonit�n�l tal�lt�k. Az anasz�zik figyelemre m�lt� eredm�nyeket �rtek el az �p�t�szet �s a v�rostervez�s ter�n; m�ig fennmaradt �p�tm�nyeik egy fejlett civiliz�ci� eml�k�t �rzik. �rdekes ker�mi�kat is k�sz�tettek, �s tal�l�konyan alkalmazt�k a t�rkizt is. Teraszos �s �nt�z�ses f�ldm�vel�st folytat� kult�ra el�sz�r Kr. e. 100 t�j�k�n bukkant fel a magas t�blahegyek(mes�k) �s m�ly katlanok k�z�tt. A mogolloniakhoz hasonl�an �k is f�ldbe v�jt h�zakban �ltek, de Kr. u. 750 t�j�n gy�keres �j lak�helyt�pust fejlesztettek ki, amelyet v�lyogt�gl�b�l emeltek�s fagerend�k tartotta, rudakb�l, f�b�l �s s�rb�l k�sz�lt tet�vel l�tt�k el. Ezeket a h�zakat �sze�p�tve az anasz�zik a t�bla-hegyek tetej�n �s a kanyonfalak bem�lyed�seiben puebl�nak nevezett, hatalmas lak�helykomplexumokat alak�tottak ki. Minegyik emelet az alatta fekv�n nyugodott. A Pubelo Bonito nev� �p�letegy�ttes, amit Kr.u. 900 k�r�l kezdtek �p�teni a Chaco Canyonban, �temeletes volt, �s mintegy 700 helyis�gb�l �llt. Kilenc puebl�juk k�z�l nyolc tal�lha� mag�ban a kanyonban, a kilencedik pedig, a Pueblo Alto az �szaki t�blahegyen. A k�rnyez� vid�k t�bb ezer kisebb r�g�szeti lel�helyben b�velkedik. A legnagyobb puebl�, a Pueblo Bonizo jelent�s t�rkizfeldolgoz� k�zpontt� v�lt. �gyes mesterei t�voli b�ny�kb�l kapt�k a nyersanyagot, megcsiszolt�k, �s a dr�gak�vet kereskedelmi cikk�nt a d�li Mexik�ba sz�ll�tott�k. Az ennek nyom�n kibontakoz� gazdags�gra a Pueblo Bonitoban tal�lt, v�ltozatos sokas�g� egzotikus �rucikk vil�g�t r�, a r�zcseng�kt�l �s a tengeri kagyl�kt�l kezdve a papag�jtollakig. Az anasz�zi-kult�ra hirtelen v�get �rt, amikor a t�rs�get nagyj�b�l 1130-t�l kezd�d�en 60 �ves asz�ly s�jtotta. A Chaco Wash t�pl�lta id�szaki b�s�g hi�ny�ban az anasz�zik nem maradhattak fenn, �gy 1220 t�j�k�ra elhagyt�k v�rosaikat, �s a t�voli foly�v�lgyekben sz�r�dtak sz�t.